Gyékényes – Somogy megyében, a Horvát határ közelében lévő kis település – Magyarországon az utóbbi évek legnépszerűbb horgászparadicsommá nőtte ki magát. Népszerűségét nem csak a több száz hektáros kristálytiszta vizű tavainak, hanem a nagy fogásainak is köszönheti, melyekről legendák keringenek horgászkörökben.
Gyékényes turisztikai sikertörténetéhez nagyban hozzájárult az, hogy az egész család számára nyújt felhőtlen szórakozást. A horgászat mellett standdal kedveskedik az anyukáknak, gyerekeknek. Ezen kívül a sportok kedvelőinek is számos lehetőségük van: búvárkodás, motorcsónak verseny, kirándulás, természetjárás.
Akik pihenésre és csendre vágynak különösen ajánljuk ezt a szép vidéket
1996-tól Gyékényes és környéke a Duna-Dráva Nemzeti Park része.
Gyékényestől néhány kilométernyire van a Szent Mihály hegyi templom ahonnan a Mura- Dráva összefolyása látható és a szomszédos Horvátország. Az ide érkező természetkedvelő bejárhatja a sebes folyású határfolyó a Dráva árterületét, láthatja sodrásának építő és romboló munkáját, kavicszátonyait. Megtalálható itt a fészkelő kis lile és a tegzes is.
Gyékényes közelében található a keményfás ligetű Lankóci erdő, ahol fészkel a fekete gólya és sok más ritka madárfaj. Növények sokasága található ezen a háborítatlan szemgyönyörködtető vidéken, mint a tavaszi és nyári tőzike, a kockás liliom, a nyugati csillagvirág, a borostás sás, vagy a lápi csalán.
Szívesen látogatják az ország ezen vadban gazdag részét a vadászok is.
Hivatalos irat a települést 1380-ban említi először Gyékényes néven. Birtokos családok váltották egymást, mint tulajdonosok. A törökök elfoglalták 1600-ban, majd 1677-ben visszafoglalták, Széchenyi György kalocsai érsek tulajdona lett. A Zichy-ek birtoka volt 110 éven át 1945-ig. Horvátország felé határállomás és fontos vasúti átkelőhely: Budapest-Rijeka-Velence és Split irányába.
Gyékényes első okleveles említése az 1380-as évekből ismert. A környék urai olyan jelentős családok voltak, mint a Marczaliak, a Báthoriak, és a Nádasdyak. A törökdúlás ezt a vidéket sem kímélte, akárcsak Somogy más területeit. A szabadságharc időszakát megőrizte a helyi krónika: 1848-ban Jellasics horvát bán seregei a közeli Légrád-hegynél keltek át a Dráván, Gyékényesnél nemzetőröket állomásoztatott a magyar honvédsereg. A kiegyezést követő fellendülés jótékony hatással volt e vidékre, mivel feloldotta a korábbi elszigeteltséget. A vasútépítés munkalehetőséget teremtett az embereknek, vasutas dinasztiák vertek gyökeret, megélénkült a kereskedelem, fellendült a szolgáltatás. A Dráván átívelő vasúti hídon 1870. január 5-én indult el az első vonat a horvát főváros felé. A trianoni békeszerződést követő határkijelölések nyomán Gyékényes szerepe: határőr községként vált ismertté.
A falu 1907-ben nagyközségi címet kapott. Ebben az időben Gyékényesnek 2427 lakója volt, közöttük iparosok és kereskedők sora találta meg a számítását. 1929-ben művelődési házat építettek, ahol Kodolányi János is fellépett egy színdarabjában. Ezt az épületet egyébként 1995-ben felújították, megnövelték a belső teret, konyhát alakítottak ki, s így nagyobb rendezvények megtartására is alkalmassá tették.
A második világháborút követő években létrejött termelőszövetkezet a különböző egyesülések után is életképes maradt, s manapság is munkát ad a környéken élőknek. A határ menti elzártság feloldása után Gyékényesen megerősödött a kereskedelmi kínálat és a vendéglátás, az elmúlt években több üzlet és kisvendéglő, kemping nyílott. A háziorvosi szolgálatot két helyi szakorvos vezeti, védőnői szolgálattal. A Szabadság téri régi iskola felújításával 1996-ban megnyitották az Idősek Gondozóházát, ahol bentlakásos és nappali ellátást is biztosítanak a rászorulóknak. Onnan irányítják a házi gondozást, és ott működik a Margaréta Idősek Klubja is.